Hasmenés lehet acut, ill. krónikus is. Krónikus hasmenésről beszélünk, ha a gyakori, híg székletürítés 2 hétnél tovább tart.
Akut hasmenés
Akut hasmenés: Hátterében leggyakrabban valamilyen fertőzés( vírus) áll, amenniyben a panaszokl maguktól múlnak néűhány napon belül, vizsgálatot nem igényel, tüneti kezelés elegendő.
Ha az acut hasmenés elhúzódóvá válik, vagy lázzal, hasi fájdalommal, esetleg véres székletürítéssel jár, ezek hátterében állhat bakteriális fertőzés, átmenetileg a bélflóra egyensúlyának felborulása, átmeneti felszívódási zavar, mely a gyulladás talaján alakult ki.
Ebben az esetben szakorvosi konzultáció ajánlott.
Krónikus hasmenés
Krónikus hasmenés: lehet szervi eredetű, vagy funkcionális. Általában kezdete acut gyomor-, bélrendszeri huruthoz nem köthető.
A funkcionális hasmenés leggyakoribb oka az irritábilis bél syndroma . Erről akkor beszélünk, ha vizsgálatok során a panaszok hátterében kimutatható szervi okot nem találunk, azok hátterében a bél kóros beidegzése, illl. motilitási zavar áll.
Ide sorolhatók az ételintolerantiák, úgy mint laktóz érzékenység, fruktóz érzékenység és a lisztérzékenység, valamint az ételallergiák.
Szervi okok a krónikus hasmenés hátterében
- Idült gyulladásos bélbetegségek: Crohn betegség, ill. a colitis ulcerosa.
- vastagbélpolypus, vagy rosszindulatú daganat
- ritkábban bizonyos hormonokat termelő daganatok, ill. hormonális okok( pl. pajzsmirigytúltengés, cukorbetegség)
- egyéb ritka okok, mint kollagén, ill. mikroszkópos colitis, Whipple kór.
Ebben az esetben is szakorvosi konzultáció ajánlott.