A reformtáplálkozással kapcsolatban sok a tévhit, és sokan annak ellenére étkeznek „mentesen”, hogy bármilyen panaszuk lenne. Félreértés van abban is, hogy mi az a laktózérzékenység, vagy, hogy milyen típusú, akár hétköznapinak tűnő panaszok esetén érdemes mielőbb szakemberhez fordulni. Míg az önmegfigyelés hasznos, addig a téves öndiagnosztikával, illetve a tejtermékek drasztikus elhagyásával egyéb hiánytüneteket is előidézhetünk.
Mi az a laktózérzékenység?
A becslések szerint a lakosság akár 20-30 százalékánál is okoz valamilyen mértékű problémát a laktózérzékenység (más szóval laktóz intolerancia, tejcukorérzékenység). Egy emésztési zavar, amikor a szervezet egy enzim (laktáz enzim) csökkenésében nem képes a táplálékkal bevitt tejcukor (laktóz) megemésztésére. Minden korosztályban előfordul, és a mindennapokban kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket okoz. Fontos, hogy nem keverendő össze a tehéntej-fehérjeallergiával. Normál esetben a tejcukor a vékonybélben szívódik fel. Tejcukorérzékenység esetén elegendő enzim csökkenésében a tejcukor a vastagbélbe jut emésztetlenül, ahol hidrogéngázzá és zsírsavakra bomlik. A laktázenzim csökkenése, illetve különböző mennyisége miatt a tünetek változatosak: enyhék, és súlyosak is lehetnek, amelyek leggyakrabban a tejcukrot tartalmazó étel elfogyasztás után kb. 2-4 órával jelentkeznek. A tünetek további fogyasztás nélkül 1-2 nap alatt megszűnnek. Vannak olyan laktózérzékenyek, akik viszont emésztési problémák nélkül tudnak egy bizonyos mennyiségű tejet, vagy tejterméket elfogyasztani.
Legjellemzőbb tünetek a következők:
- Felfúvódás
- Bélgörcsök
- Hasmenés
- Hányinger, hányás
Egyéb tünetek:
Különféle bőrtünetek (például bőrszárazság, ekcéma, kiütések, stb.) is kelthetik a laktózérzékenység gyanúját.
Az öndiagnosztika veszélyei
Az étel intolerancia és az ételallergia tünetei sok esetben hasonlóak, így laikusként könnyű őket összetéveszteni – és helytelenül öngyógyítani. A páciensek sok esetben az interneten keresnek gyógymódot a problémájukra (vagy különböző fórumok tanácsaira hagyatkoznak) ahelyett, hogy időben szakemberhez fordulnának.
Másrészt számos olyan emésztőrendszeri megbetegedés van, amely a laktózérzékenységhez hasonló tüneteket okozhat. Vagy például ülőmunkát végzők esetében laktózérzékenység nélkül is gyakran fordulnak elő puffadásos panaszok.
A tünetek miatt sokan azonnal a tej és tejtermék teljes elhagyásával kezelik magukat, így az öndiagnosztika káros is lehet a szervezetre: súlyos tápanyaghiány (például D-vitamin hiány és kalcium hiány) is kialakulhat.
Hogyan tudhatom meg, hogy laktózérzékeny vagyok-e?
A laktózérzékenység diagnosztizálása többféle módszerrel végezhető: H2 kilégzési teszttel, genetikai teszttel.
Kiknek javasolt a vizsgálat elvégzése?
- Ajánlott azoknak, akiknél a tej vagy tejtermék fogyasztását követően emésztőszervi panaszok jelentkeznek.
- Azoknak, akik bár nem fogyasztanak tejet, tejterméket, a jellemző tünetek jelentkeznek.
- Azok számára is ajánlott, akiknél a családban laktózérzékeny személy fordul elő.
Mi a különbség a H2 kilégzési teszt, és a genetikai teszt között?
A H2 kilégzési teszt elterjedt gasztroenterológiai vizsgáló módszer, egy fájdalommentes vizsgálat. Lényege, hogy egy műszer segítségével többször megmérik a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát – a magas koncentráció utal laktózérzékenységre. A vizsgálat általában 2-3 órát vesz igénybe, és a teszt azonnal kiértékelhető.
A laktóz intoleranciának több típusa van: elsődleges, amely lehet örökletes és szerzett (felnőttkori), valamint másodlagos laktóz intolerancia. A vérből, vagy szájnyálkahártyáról vett minta alapján végzett genetikai teszt alkalmas a szerzett (felnőttkori) laktóz intolerancia megállapítására, ugyanakkor a diagnosztizáláshoz minden esetben szükséges a H2 kilégzési teszt elvégzése is.
Adókedvezmény igénybevételéhez szükséges laktóz intolerancia vizsgálat
Amennyiben az alanyi jogon járó adókedvezmény igénybe vétele a laktóz intolerancia vizsgálat célja, ebben az esetben az orvos az igazolást H2 kilégzési teszt birtokában, valamint szakorvos javaslata alapján állíthatja ki.
Milyen életmódbeli változás javasolt?
A laktózérzékenység diagnosztizálását követően az adott egyéni tolerancia mértékét is meg kell állapítani – amelynek alapján a páciensnek életmódváltásra, illetve dietetikus által összeállított egyéni étrendre lehet szüksége. Normál tej/tejtermék fogyasztása esetén szájon át történő enzimpótlás (pl. csepp, rágótabletta) javasolt. Illetve diéta (laktózszegény étrend) javasolt.
Mi az a laktózmentes tej és tejtermék?
A laktózszegény étrend laktózmentes tej és tejtermékek fogyasztását jelenti, amelyek vagy egyáltalán nem, vagy csak igen minimális (kevesebb, mint 0,1 g/100 g) mértékben tartalmaznak laktózt. A dietetikusok mindenképpen legalább napi fél l tej/ennek megfelelő tejtermék fogyasztását ajánlják a szervezet kalcium, és foszfor szükségletének biztosítására.