A melanoma a bőrdaganatok egyik típusa, világszerte a gyakori halálokok közé tartozik. Kialakulásáért elsősorban környezeti tényezők, az ultraibolya-sugárzás felelős, és kezdeti időszakában gyakran igen nehéz az ártalmatlan anyajegyektől megkülönböztetni. Ha időben történik meg a diagnosztizálása, illetve a műtéti eltávolítása, az a felgyógyulási esélyt jelentősen növeli. Korai felismerésében nagy a szerepe az önvizsgálatnak, ezért nem árt tisztában lenni a hajlamosító tényezőkkel, a beazonosításával, és a rendszeres szűrővizsgálaton való részvétel fontosságával.
Mi a melanoma?
A melanoma (melanoma malignum) a festéktartalmú sejtek – hétköznapi nevén az anyajegyek rosszindulatú daganatos elváltozása. A festéktartalmú sejtekből (melanocitákból) indul ki, amelyek a hám alsó rétegében elszórtan találhatók, és egyben felelősek a melanin termeléséért. A daganatok a sejtekből indulnak ki, és előfordul, hogy zavar keletkezik a természetes sejtszaporodási folyamatban: a normálisnál fokozottabb osztódás miatt felesleges szövethalmazok (tumor) alakulnak ki. Ezek egy része jóindulatú (benignus), és általában eltávolíthatók, nem újulnak ki és a test egyéb részeire sem terjednek tovább. A rosszindulatú szövethalmazok kóros, és rendszertelenül osztódó sejtekből állnak, átterjedhetnek a környező szervekre, szövetekre – azokat károsítva.
Mit jelent az áttétképződés?
A melanoma malignum fokozottan veszélyes az áttétképződés miatt. Ez azt jelenti, hogy a szervezet távolabbi területein, és szerveiben is daganat alakulhat ki, mivel a rendszertelenül és szabályozatlanul osztódó sejtek kiszabadulhatnak a rosszindulatú tumorból, és a vérkeringésbe és a nyirokkeringésbe is bekerülhetnek.
Miért veszélyes a meloma?
A melanoma gyakorisága folyamatosan nő a kiterjedt figyelemfelhívó kampányok ellenére, és a melanomával diagnosztizált esetek száma Magyarországon sem tér el a nemzetközi trendtől. A melanoma azért veszélyes, mert a bőrtől kiinduló rosszindulatú daganatok bizonyos százalékáért (becslések szerint 2-3 százalékáért) felelős, továbbá, hogy már a korai stádiumban is adhat áttéteket a belső szervekbe, a csontokba, a nyirokcsomóba. Az elmúlt években különösen a fehér bőrű népesség körében növekedik, köszönhetően a megváltozott minőségű napfénynek, de nem hagyhatók figyelmen kívül a káros napozási szokások sem, és a környezeti tényezőknek megfelelő fényvédőkrém használatának mellőzése.
Mi történik napfény hatására?
A bőr természetes színét a festékanyag (pigment) biztosítja. A napfény hatására a festéktartalmú sejtek (melanociták) több festékanyagot termelnek, ennek eredménye a napbarnított, sötétebb bőr kialakulása.
Melanoma vagy anyajegy mi a különbség?
Az anyajegy egy hétköznapi jelenség, amely úgy jön létre, hogy a melanociták egy része a környező szövettel jóindulatú képződménnyé alakulnak. Az anyajegyek igen változatosak: a színük alapján lehetnek barnák, hús, és rózsaszínűek, valamint alakjuk szerint oválisak, kerekek, kiemelkedőek, vagy laposak. Egy részük már születéskor jelen van, a későbbiekben szaporodhatnak, és a kinézetük az évek múlása alatt csak alig változik. Sebészileg véglegesen eltávolíthatók.
A melanoma a melanociták elfajulásakor jön létre, és a kialakulásában különösen a szokatlan külsejű anyajegyeknek van szerepe. Ezek a normálistól eltérnek, és a későbbiekben nagyobb eséllyel válhatnak elfajultakká. A melanoma kialakulhat egyrészt a már meglévő anyajegyekből, másrészt gyakran olyan bőrterületen jelentkezik, ahol korábban nem is volt anyajegy. De kialakulhat olyan rejtettebb területeken is, mint a talpak, ujjközök, nemi szervek környéke, köröm alatt, vagy a hajas fejbőr.
A melanoma okai
A melanoma gyakorisága világszerte növekedett az elmúlt években, egyik fő rizikófaktorának az UV-sugárzásnak való kitettséget tartják, amelyért a napon végzett munka, és a túlnapozás felelős. Valamint oka az, hogy a környezetszennyezés következtében – az ózonréteg elvékonyodása miatt – csak kisebb hányada nyelődik el az UVB sugaraknak. A legújabb kutatások szerint a szoláriumok által használt UVA-sugártartománynak is daganatkeltő hatása van. Így az okok között a lakosság körében igen népszerű szoláriumozás is megtalálható, és egyes páciensekre pedig kontrollálatlan használat a jellemző.
A melanoma kialakulása
A melanoma kialakulása még ma sem tisztázott. Az adatok arra utalnak, hogy a melanoma egy soktényezős betegség, amelyből nem emelhető ki egyetlen rizikótényező, amely egyértelműen felelős lenne az esetszámok növekedéséért, viszont a hajlamosító tényezők növelik a kialakulásának a kockázatát. Ilyen tényezők a genetikai hajlam, világos bőr és hajszín, szokatlan külsejű anyajegy, túlságosan nagy számú anyajegyek.
Fontos tudni, hogy az emberek többségén átlagosan 10-40 anyajegy található, ami 50 db felett már kockázatosabb, mivel növeli a melanoma esélyét.
További rizikófaktorok a rossz napozási szokások, a súlyos hólyagos napégés, a gyenge immunrendszer, és a korábban előforduló melanoma.
A melanoma típusai
A melanomának több típusa van, a leggyakoribb a felszínesen terjedő melanoma, és a nodularis melanoma. Az egyéb típusok igen ritkák, a melanomák alig pár százalékát érintik.
Felszínesen terjedő melanoma: lassú növekedésű, sugárirányú, centrifugálisan terjedő melanoma, amely általában laposan kiemelkedő, szabálytalan alakú, és 8-10 mm-es átmérővel rendelkezik. Színárnyalata többféle (szürke, feketebarna), a környezetétől élesen elhatárolódik, és a környezetében finom hámlás is előfordulhat. Nőknél jellemzően az alsó végtagokon, a lábszáron alakul ki, míg férfiaknál a háton gyakoribb.
Nodularis melanoma: kezdeti szakaszában nehezen észrevehető, általában bárhol, még a ruhával fedett testtájakon is előfordul. Gyorsan növekedik, lefelé is terjeszkedik, megjelenése karfiolos is lehet. További jellemzője a vérzékenység és a gyors kifekélyesedés, valamint az áttétképző képessége is erőteljesebb.
A melanoma halálozási rátája
A melanoma első tíz helyen áll a világ leggyakoribb rákbetegségeinek típusában. A korai felismerése esetén a páciensek 10 százaléka valamilyen szervi áttétben hal meg, viszont késői felismerése esetén ez az arány már 50 százalékra emelkedik meg.
Melanoma tünetei
A melanoma általában nem okoz panaszt, igen ritkán enyhe viszketéssel járhat. Habár a kialakulása az ötvenes éveinkre jellemző, egyre több fiatal páciensnél fordult elő az elmúlt években. Minden olyan festékes elváltozásnál felmerül a gyanúja, amely újonnan, és hirtelen alakul ki a bőrön, illetve abban az esetben is, ha egy korábbi színes festékes anyajegy megváltozik, például felszíni hámlás, hirtelen növekedés, színbeli eltérés, vérzés, és nedvezés jelentkezik.
Melanoma diagnosztizálása
A melanoma diagnosztizálása egy több lépcsős folyamat: egyrészt anamnézissel (kórtörténet tisztázásával), fizikális anyajegyszűréssel, valamint laborvizsgálattal, és különböző képalkotó vizsgálatok elvégésével történik.
A kórtörténet tisztázása során a pácienst kikérdezik a kérdéses anyajeggyel kapcsolatban:
Tapasztalt-e a közelmúltban:
- színbeli, méretbeni, alakbeli változást
- vérzést, váladékozást
- fájdalmat vagy viszketést.
A bőrtünet jellegétől függően a diagnosztizálás családi anamnézisre is kiterjedhet (például melanoma előfordulása a családban, történ-e súlyos leégés gyermekkorban, stb.). Továbbá milyenek a páciens napozási szokásai, és a munkakörülményei, illetve jár-e szoláriumba, használ-e fényvédőkrémet.
Mit jelent a melanoma szűrés, anyajegyszűrés?
A melanoma szűrés, anyajegyszűrés az anyajegyek vizsgálatát jelenti, és egy speciális eszköz (dermatoscop) segítségével végzik. A vizsgálat alkalmával a bőrgyógyász felméri az anyajegyek számát, és szabad szemmel az egész testfelszínt alaposan áttekinti. Ezt követi a dermatoszkópos vizsgálat. Az időtartama pár perc, és semmilyen fájdalommal nem jár. A pontos diagnózist a szövettani vizsgálat adja meg – a sebészeti úton eltávolított daganatból.
Melanoma önvizsgálat szerepe
A fehér bőrű népesség körében a melanoma az egész világon meredeken emelkedik, és a betegszám évtizedenként megduplázódik. Korai felismerésében nagy a szerepe az önvizsgálatnak, ezért nem árt tisztában lenni a hajlamosító tényezőkkel, és a rendszeres (évente, bizonyos rizikófaktorok esetén félévente) szűrővizsgálaton való részvétel fontosságával.
Melanoma kezelése
A szövettani vizsgálat után kerül sor a megfelelő terápia kiválasztására. Rosszindulatú jelek esetén az egész anyajegyet sebészeti úton el kell távolítani. A súlyosság megítélése függ a szövettani metszetben mért daganat vastagságától, és attól, hogy a rákos sejtek a bőr melyik rétegében találhatók. Amennyiben a mélyebb rétegekben található, vagy a távolabbi szervekbe, és a környező nyirokcsomókba is áttétet adtak, akkor sugár-, kemo, immunterápiára, adjuváns gyógyszeres terápiára kerülhet sor.
Melanoma megelőzése
A melanoma megelőzésében (különösen a gyermekek esetében) fontos az UV-szűrős védőruházat, kalap viselete, megfelelő faktorszámú fényvédőkrém használata, illetve a túlnapozás mellőzése. A megelőzés része a megváltozott, vagy sérülésnek kitett anyajegyek, valamint a szabálytalan, hirtelen jelentősen növekedett anyajegyek rendszeres szűrése.